Bogoly József Ágoston: Átváltozások


Csöndes képet rejteget Makó-Bogárzó. Szűrt fényeket szór az

akác. Szakad a pókháló. Árokparton, bokor alatt, mező szélén,

embertől távoli ártatlan helyen szemedet érintik, elfedik a zöld

levelek. Tenyérnyi rés. Romos felhők fölött lélekvesztő égbolt,

tüdőtágító türelemjáték. Napból lövellő égő lávafolyam, nyári

emlékben. Isten és állat közt félúton, fényűző csönd az ember.

Fák tövén lángot vet a naplemente, kóbor papírsárkány köröz.

Esti harmatcseppek villannak fűszálakon. Sziksót izzad a föld.