Egy napra csak, de újból benépesült Bogárzó
Promenad24 2015. szeptember 06.
Puruczky Józsefnétől, a bogárzói búcsú egyik civil szervezőjétől megtudtuk: korábban a tanyaközpont lakói számára nagyon fontos esemény volt ez az egyházi ünnep. – Az itt élőknek ekkor volt alkalmuk arra, hogy találkozzanak, s egész nap együtt legyenek – folytatta Puruczky Józsefné. Bogárzónak két búcsúja is van, az egyik tavasszal, a másik pedig szeptemberben.
A rendezvényen Farkas Éva Erzsébet makói polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Pálfai Zoltán plébános megnyitotta a templomban Szekeres István grafikus- és festőművész Bogárzóra emlékszem című kiállítást. Az alkotó itt született, ötéves koráig lakott Bogárzóban. A most 88 éves Szekeres István – ha teheti – még hazajár. Az ünnepi szentmisét követően kollégánk, Tóth Tibor színművész prózát mondott és verset szavalt, Oláh Nóra pedig énekelt. Felépett az Ifjúsági Koncert Fúvószenekar és a Komlós Néptáncegyüttes, mind a kettő tótkomlósi.
Varga Ferencé Szabó Anna nosztalgiával, de szomorú szívvel sétált körbe. – Igáson születtem, de tizenkét évig laktam Bogárzóban, ebben a templomban esküdtem – mutatott a háta mögé. Akkoriban közel kétezren laktak a tanyavilágban, ma alig tizenöten. Anna néni megkereste egykori házukat, de csak a helyét találta. Az az iskola, amibe a lánya tanult, már-már összedől. Azért még van remény! A hódmezővásárhelyi Oláh Zoltán nemrég vett itt egy tanyát és tett rendbe. – Családommal élek ebben a szép környezetben, önellátóak vagyunk – mesélte. Nagy terve pedig, hogy minél több barátját, ismerősét ide csalja, hogy újra élettel teli legyen Bogárzó.
A bogárzói születésű Tézsa Antal alig múlt tizennyolc, mikor felmászott a templomuk tornyába. – A hatvanas években egy óriási vihar megrongálta a tetőt, s én javítottam meg – árulta el Tóni bácsi, akinek a szakmája gépész, de ennek ellenére nem fél a magasban, s ért a tetőfedéshez is. A második világháború után indult el Bogárzó hanyatlása. – Az akkori rendszer elüldözte innen az embereket, háromszáz tanyát szét is vertek – emlékezett vissza a fájó múltra Tézsa Antal.
